Ön és házastársa otthon tárgyalja a lehetséges nyaralási terveket, és amikor legközelebb megnézi a telefonját, repülő- és szállás hirdetésekkel bombáz. Egybeesés? Talán nem. Sokan nem értik, hogy mennyi adatot gyűjtenek össze okostelefonjaik, okoshangszóróik, sőt televíziójuk is. Nem egyszerűen hallgatni, hanem elemezni, archiválni, és alkalomadtán terjeszteni harmadik feleknek. És nem csak a nagy technológia csinálja. Még az online szerencsejátékok sem mentesek az adatvezérelt stratégiától; Az olyan platformok, mint a malinacasino-hu.com, a felhasználó-központú marketingre helyezték a hangsúlyt ennek a trendnek a megoldására.
A felhasználók még azzal sincsenek tisztában, hogy milyen mértékben adják meg személyes adatainkat. Mindenki szereti az okos eszközök által ígért kényelmet, de nem a biztonság rovására, igaz? Ismét felvetődik a kérdés, hogy ki férhet hozzá ehhez az információhoz, és hogyan fogják azokat felhasználni.
Hogyan gyűjtenek adatokat az intelligens eszközök
Mikrofonok és kamerák sok okos eszközbe be vannak építve. Ezeket a hangutasítások, a felhasználói élmény és az AI-tanulások feldolgozására használják. Ennek ellenére ezeket az információkat számos vállalat megőrzi hirdetési algoritmusok tökéletesítése érdekében. És vannak olyan eszközök, amelyek folyamatosan hallgatnak, még ha nem is kellene. Ami az adatgyűjtés körét illeti, az elterjedt okos eszközök adatkezelésnél jól kivehető:
| Eszköz típusa | Összegyűjtött adatok | Adatvédelmi aggályok |
| Smart Home hangszórók (Alexa, Google Home) | Hang és háttérhang | Olyan felvételeket tárol, amelyekhez az alkalmazottak hozzáférhetnek |
| Smart TV-k | Előzmények, Hangutasítások | Kulcsszavas hirdetések, mikrofon engedély nélkül kapcsolható |
| Okostelefon | Hely, böngészési előzmények, tevékenységek az alkalmazásokban | Mikrofonok és mozgások: Hozzáférés az alkalmazásokhoz |
| Intelligens hordható eszközök (okosóra, fitnesz követő) | Pulzusszám, hely és alvás adatok | Megosztható: Biztosítókkal, harmadik felekkel |
| Intelligens kamerák és ajtócsengők | Arcfelismerő videófelvétel | Able to be hacked into / remote access |
Az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmak nem korlátozódnak a hirdetésekre. A hackerek, a kormányok és a vállalatok visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. Valószínűleg visszafelé a kérdés – Vajon a felhasználók valóban szabályozhatják, hogy mennyi adatot osztanak meg?
Az adatok bevétel szerzésének növekvő iparága
Ez nem pusztán pénzprobléma – a biztonság is része. A felhasználói viselkedési statisztikákat milliók vásárolják és adják el a személyes adatok milliárd dolláros iparágában. A vállalatok mindent tudni akarnak – mit keres, vásárol, és mivel tölti az idejét.
Az online szórakoztató platformok is kihasználják az adatvezérelt marketing. A Malina casino és társai a játékos viselkedésére vonatkozó adatokat használják a játékélmény testreszabásához, játékok ajánlásához és promóciók optimalizálásához. Ez fokozhatja a felhasználók elköteleződését, de aggodalomra ad okot az adatvédelem és az átláthatóság miatt is.
Noha sok technológiai vállalat ragaszkodik ahhoz, hogy adatgyűjtési folyamata a felhasználói élmény javítását szolgálja, ennek a folyamatnak mekkora része marad a felhasználó ellenőrzése alatt? Egy okos eszközökkel teli világban tényleg van menekvés?
Mit tehet személyes adatainak védelme érdekében?
Ha azonban jobban szeretné szabályozni, hogy adatait minek kell alávetni, vannak korlátok, amelyeket bevezethet. Jó megoldás lehet az olyan apró lépések megtétele, mint a mikrofon kikapcsolása, amikor nem használja, az adatvédelmi beállítások módosítása és a különféle alkalmazások, például a Malina casino engedélyeinek ellenőrzése. Az alapértelmezett beállítás a cég szíves üzlete, mert a felhasználók legalább 90%-a passzív, és soha nem változtat a beállításokon.
Itt az ideje, hogy a fogyasztók átláthatóságot követeljenek. Az olyan új szabályozások, mint a GDPR Európában és a kaliforniai CCPA, kötelezték a vállalatokat az adatgyűjtés bejelentésére. Amíg azonban az adatvédelem valóban prioritássá nem válik az eszköz tervezésben, a felhasználóknak saját maguknak kell irányítani digitális biztonságukat.
Bár az okoseszközök minden bizonnyal kényelmesebbé teszik a mindennapi életet, növelhetik a felhasználók nagyobb kockázatokkal szembeni kiszolgáltatottságát. Ez elvezet bennünket ahhoz a kérdéshez, hogy a kényelem felülmúlja-e a magánéletet, amelyet elveszíthet?
Az irányítás illúziója: Valóban védjük adatainkat?
A felhasználók hajlamosak azt hinni, hogy ők irányítják személyes adataikat. Módosítják az adatvédelmi beállításait, és megtagadnak bizonyos alkalmazások engedélyeit, és elkerülik a mindig bekapcsolt funkciókat. Az okoseszközök jelentős része azonban minden más megkerülésére készült.
A felhasználók továbbra is olyan módon gyűjtik az adatokat, amelyeket nem teljesen értenek, még akkor is, ha a mikrofon ki van kapcsolva, vagy a keresési előzmények törölve. A hang asszisztensek még a parancs kiadása után is figyelnek, a fitneszkövetők pedig az eszköz segédprogramjain túl is nyomon követik a biometrikus adatokat, hogy néhány példát említsünk.
Nemcsak az átláthatóság a fontos, hanem az is, hogy a fogyasztók valóban képesek-e lemondani a szolgáltatásról. Például a Serena Vegával és a Malina Casino-val: A felhasználói adatokat is tanulmányozzuk promóciók személyre szabása érdekében, ami úgy tűnik, megédesíti a felhasználói élményt – de mennyit kell adnunk?
A mesterséges intelligencia által irányított marketing automatizálás tól való növekvő függés azt jelenti, hogy az adatkinyerés egyre telhetetlen ebbé válik. És az igazság, hacsak a fogyasztók nem követelnek szilárd biztosítékokat, átláthatóságot és elszámoltathatóságot az adatkezelési gyakorlatokkal kapcsolatban, egyértelmű: a magánélet többé nem jog, hanem kiváltság, amelyet minden áron meg kell védeni.