A kábítószer-fogyasztás globális kihívást jelent az egészségügyi, szociális és igazságügyi rendszerek számára. Míg a legtöbb kormány tiltásra és büntetésre alapozott politikákkal próbálja visszaszorítani a szerhasználatot, egyre több országban jelennek meg alternatív megközelítések, amelyek a megelőzésre, rehabilitációra és ártalomcsökkentésre helyezik a hangsúlyt. Mit csinálnak jól más európai országok a drogprevenció és a leszokás terén, amit Magyarországon is érdemes lenne megfontolni?
Mit csinálnak jól más európai országok?
Portugália: arra figyelnek, hogy minél kisebb legyen a kár, nem büntetéssel akarnak elrettenteni
Portugália 2001-ben úttörő lépést tett: dekriminalizálta minden kábítószer személyes használatra történő birtoklását. Ez nem jelenti a drogok legalizálását – a használókat nem bűnözőként, hanem segítségre szoruló emberekként kezelik. A rendőrség helyett egy „drogellenes bizottság” elé kerülnek, ahol lehetőséget kapnak terápiás vagy szociális programokon való részvételre.
A portugál modell eredményei figyelemreméltóak:
- A kábítószerrel összefüggő halálesetek és HIV-fertőzések száma jelentősen csökkent
- Az ifjúsági drogfogyasztás stagnál vagy egyes területeken csökken
- Az addiktológiai kezelések elérhetősége javult
Svájc: a függők ellenőrzött körülmények között juthatnak a szerhez
Svájc a kilencvenes években vált ismertté ártalomcsökkentő drogpolitikájáról. Legismertebb eleme az ellenőrzött körülmények között működő heroinprogram, amely lehetővé teszi, hogy súlyosan függő páciensek steril környezetben, orvosi felügyelet mellett jussanak hozzá a szerhez, miközben pszichoszociális támogatást kapnak.
A svájci modell eredményei:
- A szerrel kapcsolatos bűnözés visszaesett
- A résztvevők egészségi állapota és társadalmi integrációja javult
- Csökkent a túladagolásos halálesetek száma
Izland: a megelőzés érdekében tesznek meg mindent
Az izlandi modell a drogprevenciót nem az iskolai elrettentésre, hanem szociális megelőzésre alapozza. A modell alapkövei: szülői bevonás, sport- és művészeti programok támogatása, valamint az alkohol és dohány elérhetőségének szigorú szabályozása.
Az izlandi megközelítés eredményei:
- 1998-ban még a tizenévesek 42%-a fogyasztott rendszeresen alkoholt. Ez 2016-ra 5%-ra csökkent
- Jelentősen mérséklődött a kannabisz- és cigarettahasználat a tizenévesek körében
Mi a helyzet itthon?
Szigorú szabályok
Magyarországon a kábítószerekkel kapcsolatos jogszabályi keretrendszer szigorú, az Európai Unió átlagához képest is büntető jellegű. A 2013-ban szigorított Büntető Törvénykönyv szerint már csekély mennyiség birtoklása is büntetendő. Az elterelés intézménye (kezelés a büntetés elkerüléséért) létezik, de nem mindenki számára elérhető, különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek számára nehéz.
A magyar rendszer főbb problémái:
- A megelőző és terápiás ellátórendszer alulfinanszírozott
- Kevés az alacsonyküszöbű szolgáltatás (pl. tűcsere, utcai szociális munka)
- Hiányzik a modern ártalomcsökkentő szemlélet a döntéshozatalból
- A „dizájnerdrogok” elterjedése új kihívásokat jelent, amelyekre a jelenlegi rendszer nem ad megfelelő választ
Prevenció Magyarországon
Az iskolai drogprevenció elsősorban rendőrségi előadásokra, vagy ritkábban civil szervezetek bevonásával zajló alkalomszerű programokra épül. A WHO és más nemzetközi szervezetek szerint azonban az ilyen típusú, „elrettentésre” építő programok kevésbé hatékonyak, sőt, néha kontraproduktívak.
Leszokástámogatás és rehabilitáció
A drogambulanciák és bentlakásos rehabilitációs intézmények elérhetősége korlátozott, különösen vidéken. Az addiktológus szakorvosok száma alacsony, és sok intézmény civil fenntartású, állami támogatásuk rendszertelen.
A magyarországi drogprevenció kihívásai
Hozzáférés kontra kriminalizáció: Míg Portugália és Svájc rendszerei arra épülnek, hogy a használók könnyen hozzáférjenek segítséghez büntetéstől való félelem nélkül, Magyarországon a kriminalizáció még mindig elrettentő eszközként szerepel. Ez különösen kontraproduktív lehet a fiatalok és a szegényebb rétegek esetében.
Ártalomcsökkentés: Svájc és más nyugat-európai országok az ártalomcsökkentő szolgáltatásokat (pl. tűcsere, biztonságos fogyasztási helyek) a közegészségügyi stratégia részévé tették. Magyarországon e programokat gyakran politikai ellenállás vagy forráshiány miatt megszüntetik vagy marginalizálják, példa erre a Kék Pont tűcsere-programjának 2014-es bezárása.
Prevenció: Az izlandi modell sikere rávilágít, hogy a fiatalok szerhasználatának megelőzéséhez a családi és közösségi kötődés erősítése, valamint az értelmes szabadidő eltöltésének biztosítása a kulcs – nem pedig a puszta tiltás. Magyarországon ez a szemléletváltás még várat magára.
Ezeket érdemes lenne megfontolni
- Az elterelés rendszerének megreformálása: A program elérhetőségének javítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára.
- Ártalomcsökkentő szolgáltatások visszaállítása és fejlesztése: Tűcsere, mobil szociális munka, biztonságos fogyasztási helyek kísérleti bevezetése.
- Prevenciós programok korszerűsítése: A nemzetközi ajánlásoknak megfelelő, iskolai és közösségi alapú megelőzési programok bevezetése, a szülők és tanárok aktív bevonásával.
- Szakképzett humánerőforrás bővítése: Addiktológusok, pszichológusok és szociális munkások képzésének és megtartásának támogatása.
- Politikai és társadalmi szemléletváltás: A drogfogyasztás egészségügyi és társadalmi problémaként való kezelése, nem pedig kizárólag büntetőjogi kérdésként való megközelítése.
A drogprevenció és a leszokás támogatása olyan területek, ahol a tiltáson túlmutató szemléletváltás elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez. A nemzetközi példák – Portugália pragmatizmusa, Svájc integrált rendszere, Izland közösségalapú modellje – azt mutatják, hogy van hatékony alternatíva a büntetés helyett. Magyarország számára a legnagyobb kihívás nem csupán intézményi, hanem szemléleti: a társadalomnak és a döntéshozóknak is el kell fogadniuk, hogy a droghasználat nem morális bukás, hanem társadalmi-pszichológiai tünet, amelyre segítő kezet kell nyújtani, nem pedig pálcát törni fölötte.
Ez is érdekelhet:
Roma felzárkóztatás: integrációs stratégiák
Jóga: A testi-lelki tuning, ami feltölt