Ha a 2010-es évek környékén követted a hazai technológiai és startup szférát, a Kitchen Budapest neve biztosan szembejött. A Ráday utcai műhely nem egy klasszikus kutatóintézet volt, sokkal inkább egy kreatív digitális játszótér, ahol a kódolók, dizájnerek, művészek és szociológusok közösen kísérleteztek a jövő technológiáival.
Mi volt pontosan a Kitchen Budapest?
A Kitchen Budapest (röviden KBU) egy 2007-ben alapított budapesti médialabor és innovációs központ volt. A koncepció a híres MIT Media Lab mintájára épült: a cél egy olyan nyitott, kísérleti tér megteremtése volt, ahol a technológia, a vizuális művészet, a mobilkommunikáció és a webes kultúra találkozik.
A KBU nem üzleti termékeket akart azonnal piacra dobni, hanem prototípusokat épített. Szenzorok, interaktív falfelületek, IoT-eszközök, barkácsolt hardverek és egyedi szoftverek születtek a falai között abban az időszakban, amikor az okostelefonok és az okosotthonok még épp csak bontogatták a szárnyaikat.
Milyen viszonyban állt a Magyar Telekommal?
A Kitchen Budapest a Magyar Telekom támogatásával és finanszírozásával jött létre, a cég vállalati innovációs laboraként (Corporate Innovation Lab). A Telekom jelentős költségvetést biztosított a működéshez és a projektekhez, miközben a KBU csapata szinte teljes szakmai és kreatív szabadságot élvezett.
A multiháttér előnye a stabil finanszírozás és az infrastruktúra volt, míg a Telekom számára a KBU egyfajta „szenzorikaként” szolgált: általa közelebb kerültek a fiatal fejlesztői közösséghez, a friss ötletekhez és a legújabb digitális trendekhez.
Mettől meddig működött?
- 2007: A hivatalos elindulás éve. A kezdeti időszak a kísérletezésről, médiaművészetről, interaktív installációkról és a hálózati kultúra kutatásáról szólt.
- 2012–2013: Profilváltás. A tisztán kutató-fejlesztő médialabor fokozatosan átalakult startup-inkubátorrá és ötletműhellyé (KBU Talent Program).
- 2019–2020: A lab ebben a formájában befejezte működését. A Telekom átszervezte az innovációs stratégiáját, így a KBU önálló fizikai tere és meglévő formátuma lezárult.
Főbb eredmények és projektek
A Kitchen Budapest legnagyobb öröksége nem is feltétlenül a saját projektjeiben, hanem a belőle kinövő közösségben és cégekben rejlik.
- A Prezi gyökerei: A világismertebb magyar startup, a Prezi (eredetileg Zui Prezi) ötlete és korai fejlesztése szorosan kötődik a KBU-hoz. Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter alapítók a médialabor korai időszakának kulcsszereplői voltak.
- KBU Talent Program: Korai fázisú startupoknak biztosítottak mentorálást, infrastruktúrát és tőkét. Olyan projektek formálódtak itt, mint a Subform vagy a Codegen.
- Smart City és IoT prototípusok: Évekkel azelőtt készítettek közösségi adatgyűjtő szenzorokat, okos városi installációkat és mobilappos koncepciókat, mielőtt a „smart city” kifejezés divatszóvá vált volna.
- Oktatás és közösségépítés: Jelentős szerepet vállaltak a fiatalok programozási és technológiai oktatásában, például a CoderDojo hazai népszerűsítésében.
Rendezvények és jelenlét a nemzetközi szférában
A KBU nem zárt ajtók mögött dolgozott, a közösségi jelenlét a működésük alapköve volt:
- Open Day-ek és Demo Day-ek: Rendszeresen szerveztek nyílt napokat, ahol a közönség kipróbálhatta a legújabb prototípusokat, a Talent Program végén pedig a csapatok befektetők előtt mutathatták be a projektjeiket.
- Hackathonok és workshopok: Számos témában rendeztek intenzív fejlesztői hétvégéket a mobilappoktól kezdve a hordható technológiáig (wearables).
- Nemzetközi fesztiválok: A KBU munkáival rendszeresen jelen volt a világ legrangosabb médiaművészeti és technológiai eseményein, köztük a linzi Ars Electronica fesztiválon, valamint hazai kortárs kortárs múzeumok (például a Ludwig Múzeum) kiállításain.
A Kitchen Budapest több volt egy szponzorált irodánál: ez a műhely honosította meg Magyarországon a mai értelemben vett startup- és maker-kultúrát, bebizonyítva, hogy a technológia, a dizájn és az üzlet találkozásából világszínvonalú dolgok születhetnek.
