Az Apostoli Magyar Királyság néven ismert formáció nem egy elismert állami szerv vagy történelmi intézmény, hanem egy önjelölt csoportosulás, amely az elmúlt másfél évtizedben radikális jogértelmezéssel és botrányos akciókkal hívta fel magára a figyelmet. A szervezet tevékenysége egyfajta sajátos elegye a magyar történelmi nosztalgiának és a nemzetközi „szuverén polgárok” (sovereign citizen) mozgalmára jellemző jogi érvelésnek.
A jogfolytonosság és az UCC – Mire alapozzák?
A csoport létezésének elméleti alapja az a meggyőződés, hogy a modern Magyarország, mint köztársaság, jogilag illegitim. Érvelésük szerint a történelmi Magyar Királyság soha nem szűnt meg létezni, csupán kényszerű szüneteltetés alatt áll, és ők hivatottak ennek képviseletére.
- Történelmi hivatkozások: Az „apostoli” jelzőt Szent István királytól vezetik le, aki a pápától kapott különleges felhatalmazást az egyházszervezésre. A csoport ezt a szakrális hatalmat próbálja a mába átültetni, azt állítva, hogy a magyar államiság forrása a Szent Korona, nem pedig a népszuverenitás vagy az alkotmány.
- UCC-elmélet: A csoport gyakran hivatkozik az amerikai Uniform Commercial Code (Egységes Kereskedelmi Kódex) szabályaira. Eszerint az államok valójában magánvállalatok, és ha egy magánszemély bizonyos jogi nyilatkozatokat tesz, kivonhatja magát az állami joghatóság alól. Ez az elmélet szolgál alapul ahhoz, hogy megtagadják az adófizetést vagy a hatóságokkal való együttműködést.
Az „Árnyékkormány”
A mozgalom legismertebb alakja Borbély József, aki magát az Apostoli Magyar Királyság kormányzójának és vezérlő főfejedelmének nevezi. A csoport sajátos állami struktúrát épített ki magának, amelynek része a saját „esküdtszék”, „nemzeti bank” (Szent Korona Bank néven) és „kormányzói hivatal”.
Borbély József rendszeresen tart fórumokat, és gyakran jelenik meg bíróságokon, ahol nem ismeri el a bírák illetékességét. Saját bevallása szerint ő már „leváltotta” a teljes magyar közigazgatást, és bárki, aki az ő „királyságához” csatlakozik, mentesül a korábbi tartozásai és törvényi kötelezettségei alól.
A hírekben csak a botrányaik szerepelnek
A szervezet neve az évek során szinte kizárólag bűnügyi vagy különös politikai hírekben tűnt fel, mivel tevékenységük gyakran ütközik a törvénnyel.
- Választási próbálkozások: Borbély József többször próbált elindulni országgyűlési választásokon (például Tapolcán), de csak elenyésző számú szavazatot kapott. Kampányai során gyakran egy hangszórókkal felszerelt Lada Nivával járta az országot, „királyságot” hirdetve.
- Szent Korona Bank és fiktív pénzek: A csoport „Szent Korona” néven hozott létre virtuális fizetőeszközt. Híressé vált az az eset, amikor hitelkárosultak nevében ezzel a fiktív pénzzel próbálták kifizetni banki tartozásaikat, amit természetesen egyetlen pénzintézet sem fogadott el.
- Hatósági fellépések: A kecskeméti ügyészség korábban kezdeményezte Borbély József gondnokság alá helyezését, mivel pereskedési hajlamát és tevékenységét kórosnak ítélték. A hatóságok többször intézkedtek ellenük kuruzslás, okirathamisítás vagy a közrend megzavarása miatt.
- Konferenciák és konferenciaturizmus: A csoport 2024-ben és 2025-ben is szervezett konferenciákat (például Csépán), ahol a híveknek azt ígérik, hogy hamarosan visszakapják jogaikat és a „magyarok jussát”.
Fontos megjegyzés: Az Apostoli Magyar Királyság nem állami szerv, nyilatkozataiknak nincs közjogi hatálya, és az általuk kiállított iratok (például „igazolványok” vagy „pénzek”) a magyar jogrendben érvénytelenek.
Ez a videó bepillantást enged a szervezet belső életébe és abba, hogyan kommunikálnak követőikkel a különböző rendezvényeik során.
Ez is érdekelhet:
A vaktérképek szerepe a fejlődésben: Több, mint puszta körvonal
Civil Citrom Díj: Így próbált visszavágni a civil szféra
Az 1849-es tavaszi hadjárat: a magyar szabadságharc diadalmas időszaka