Az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkársága a roma felzárkóztatás érdekében kidolgozott egy integrációs stratégiát.
Az alábbiakban az erre vonatkozó teljes szöveget közöljük.
A stratégia az alábbi részterületeket foglalja magában:
- Gyermekjólét
- Oktatás
- Foglalkoztatás
- Kultúra
- Területi hátrányok mérséklése
A hátrányos helyzetben élő közösségek társadalomba való beilleszkedése érdekében a nemzeti felzárkózáspolitika keretében kidolgoztuk a stratégiai, koordinációs, partnerségi és intézményi kereteket és a programstruktúrát. A szemléletváltó kormányzati munka egyik kiemelkedő eredménye az egész társadalmat érintő mentális többlet, amelynek sikerült kimozdítania a mélyszegénységben élők jelentős részét a passzivitásra ítélő segélyezési rendszer zárt helyzetéből, és ezzel összefüggésben meg is kezdődött az aktivizálás folyamata a saját sorsáért való felelősség fölkeltésével. Az alábbiakban bemutatott, a főbb területekhez kapcsolódó programok között lehet átfedés, hisz egyszerre akár több területet is érinthetnek.
Gyermekjólét és a roma felzárkóztatás
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. (MNTFS II) intézkedési terve 12, a gyermekek jól-létét szolgáló intézkedést tartalmaz, melyek a családi és a munkahelyi feladatok összeegyeztetését, a gyermekétkeztetés kiterjesztését, a kora gyermekkori intervenció megerősítését, a veszélyeztetettség megelőzősét és a már veszélyeztetett gyermekek nagyobb biztonságát, a szülői felelősség megerősítését, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítását, a Biztos Kezdet Gyerekházak és a hozzájuk kötődő szolgáltatások elterjesztését és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők támogatásainak kiterjesztését szolgálják.
A 23 leghátrányosabb helyzetű járásban elindított Gyermekesély program lehetőséget biztosít a nehéz helyzetű gyermekes családok helyzetének javítására, és a gyerekek esélyeinek növelésére a helyi szolgáltatások és együttműködések fejlesztése révén. A Gyerekesély program egyik legfontosabb hozadéka a szemléletváltozás: a gyerekekkel, családokkal dolgozó helyi megvalósítók többségének mély elköteleződése, számos helyi döntéshozónak a program céljaival kapcsolatos pozitív attitűdje, a gyermekjóléti ellátás támogató jellegének erősödése és a helyi aktivitások növekvő száma. A 2014-2020 uniós támogatási időszakban a programokban több mint 80 ezer gyerek és fiatal vesz részt.
2016-tól a programok már 31 kedvezményezett járásban vannak jelen. 2017-től a programot folytatjuk és újabb területekre terjesztjük ki . Az új források lehetővé teszik egy fenntartható modell megvalósítását, melynek középpontjában a család- és gyermekjóléti szolgáltatások állnak.
A Biztos Kezdet Gyerekházak célja, hogy a mélyszegénységben élő, többségében roma származású, súlyos szocializációs hiányokkal küzdő kisgyerekek – a szülők bevonásával – a későbbi fejlődésük szempontjából legfontosabb korai életszakaszban (csecsemőkortól óvodáskorig) segítséget kapjanak a készségeik és képességeik kibontakoztatásához, amely elengedhetetlenül szükséges későbbi óvodai beilleszkedésükhöz és iskolai sikerességükhöz. A program keretében a szülő – a gyermeke jelenlétében – megtanulja, mit kell tennie gyermeke egészséges fejlődéséért, és emellett segítséget kap önálló életvezetési kompetenciáinak megerősítéséhez is. A 2003-ban modellkísérlettel induló program a 2007-2013 uniós időszakban gyorsult fel. Jelenleg 111 Gyerekház működik, melyek a központi költségvetésből részesülnek működési támogatásban, ezáltal biztosítva a szolgáltatás hosszú távú fennmaradását. A gyerekházakat rendszeresen igénybe vevő gyermekek száma 2017-ben 2446 fő volt, közülük 1413 hátrányos vagy halmozottan hátrányos gyermek volt. A Biztos Kezdet Gyerekházak mára fenntarthatóvá váltak, a 2016-ban megjelent újabb uniós pályázat révén pedig előreláthatólag több mint 80 gyerekházzal bővül a rendszer.
Kötelező óvodába járás életkori változása a roma felzárkóztatás érdekében
Az óvodai nevelés, az iskolára való felkészítés az első lépcsőfok a későbbi iskolai lemorzsolódás megakadályozásában. Az intézményes nevelés „első bástyájaként” kiemelt szerepet tölt be a szülők hozzáállásának formálásában is. A hátrányos helyzetű gyerekek 3 éves korban történő óvodai ellátásának kiszélesítése alapvető cél. 2015. szeptember elsejétől – a korábbi öt helyett – három éves kortól kötelező az óvodába járás. Ennek érdekében a regionális operatív programok keretében támogatott pályázatok összesített adatai alapján több mint 9000 férőhely létesült az utóbbi években.
Ingyenes étkeztetés kiterjesztése
A gyermekétkeztetés bővítése, a kedvezményezett kör kiterjesztése az egész életre kiható gyermekkori fejlődési rendellenességek legfontosabb okait jelentősen csökkentik épp a legveszélyeztetettebbek körében. Az ingyenes óvodai étkezés kiterjesztésével – napi négyszeri étkezés, ebédre meleg étel biztosításával – nemcsak azok a rászoruló gyerekek vehetik igénybe ingyenesen az óvodai étkezést, akik már korábban is rendelkeztek kedvezménnyel, hanem a gyerekek túlnyomó része. Ennek az intézkedésnek kiemelt jelentősége van a gyermekek – társadalmi különbségekből adódó – fejlődési hátrányainak kiegyenlítésében.
Oktatás
Az esélyteremtő oktatási rendszerben minden gyermek egész életén keresztül képességeinek, tehetségének megfelelő képzésben kell, hogy részesüljön, függetlenül attól, hogy szegény sorsú iskolázatlan családból származik, rossz minőségű, szegregált lakókörülmények között él, fogyatékos, migráns, vagy éppen egy kiemelkedő tehetségű gyermek, anélkül, hogy oktatását előítéletek, sztereotípiák, elfogult elvárások, vagy hátrányos megkülönböztetés befolyásolnák. 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. Először fordul elő a magyar köznevelés történetében, hogy a nemzetiségek, ezen belül a romák/cigányok kultúrája is megjelenik a Nemzeti alaptantervben, olyan alapvető témákat is érintve, mint a kirekesztődés, a mélyszegénység, a roma holokauszt.
Útravaló Ösztöndíj program
Az Útravaló (korábbi nevén MACIKA) Ösztöndíj program 2005 óta működik. Az Útravaló Ösztöndíjprogram általános célja a roma felzárkóztatás keretében, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolába kerülésének, középiskolai sikerességének, szakmához jutásának, továbbá felsőoktatási intézménybe való bekerülésének és bennmaradásának a támogatása. A program keretében a tanulók 7. osztályos koruktól, a felsőoktatásba való bekerülésig kapnak mentori segítséget és ösztöndíj-támogatást.
Az Útravaló Ösztöndíjprogram alprogramjai:
• Az Út a középiskolába alprogram az általános iskola 7-8. évfolyamára járó tanulók részére biztosít mentori és ösztöndíj-támogatást. Az alprogram keretében a tanuló az előző év végi tanulmányi átlaga alapján 7 000-14 000 Ft/hó ösztöndíjban részesül, 10 hónapon keresztül.
• Az Út az érettségihez alprogramban az érettségit adó középiskolába (4-6-8 osztályos gimnáziumok, szakközépiskolák) járó tanulók részesülnek ösztöndíjban és mentori támogatásban annak érdekében, hogy érettségi vizsgát szerezzenek, és tanulmányaikat felsőoktatási intézményben folytathassák. Az ösztöndíj a tanulmányi eredménytől függően 8 000 – 15 000 Ft között van.
• Az Út a szakmához alprogram hazai finanszírozásból valósul meg, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő közreműködésével. Az alprogram a szakiskolás tanulók szakmához jutását támogatja, tanulási nehézségeik leküzdéséhez ösztöndíjjal és mentori segítséggel. A tanulói ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől függően havi 7000-13000 forint közötti összeg lehet.
Tanoda program
A Tanoda program az anyagi szükségben, rossz szociális körülmények között élő tanulók délutáni, tanodai keretek közötti segítését biztosítja. A tanodák személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújtanak, melyet a köznevelési rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el. A program révén a bevont tanulók személyisége fejlődik és iskolai sikerek elérésére nyílik lehetőségük. Azok a diákok, akik az iskolai feladatok elvégzéséhez a szülők otthoni segítségét igényelnék, azonban a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt akadályokba ütköznek, a Tanoda program keretein belül segítséget kaphatnak, hogy az iskolai elvárásoknak megfelelően teljesítsenek, ezzel is hozzájárulva a roma felzárkóztatáshoz. A programban elsősorban általános iskolai felső tagozatos, valamint középiskolai tanulók vesznek részt, de a tanodákat alsósok is látogathatják. A tanoda nemcsak oktatási feladatokat vállal fel, a szocializációval, életpálya-építéssel, kultúraközvetítéssel, közösségfejlesztéssel, szabadidő-szervezéssel, szociális támogatással kapcsolatos tevékenységét is hasonlóan hangsúlyosnak tekinti. A Tanoda program segítségével már rövid távon is javul a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók iskolai teljesítménye, nagyobb eséllyel veszik föl őket középiskolába, és végzik el azt, nem morzsolódnak le. Tanodák 2004-óta működnek. A kezdeti projektek elsősorban civil támogatási forrásokkal működtek, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás után az uniós források is elérhetővé váltak. Az EFOP-VEKOP Tanoda pályázatok keretében jelenleg 288 tanoda működik, melyek összesen több mint 8500 gyermeket érnek el.
Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése (Bari shej) program
A roma nők/lányok halmozottan hátrányos helyzetű csoportnak tekinthetők még a roma népességen belül is. Bizonyos problématerületeken (fiatalkori várandósság, prostitúció, emberkereskedelem) rendkívül jellemző a roma nők érintettsége (szinte kizárólagos). Ezért a roma felzárkóztatás érdeképben ezen a területen különösen koncentrált, preventív célú beavatkozásokra van szükség. 2015 októberében új programot indított a felzárkózási terület „Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése” címmel. A projekt a hátrányokkal küzdő roma lányok iskolai lemorzsolódásának (végzettség nélküli iskolaelhagyásának) csökkentését, valamint ehhez kapcsolódóan továbbtanulási esélyeik növelését célozza. A célcsoportba olyan 10-18 éves általános iskolás vagy középiskolába járó – elsősorban roma – lányok tartoznak, akiknél lemorzsolódási kockázat vagy tünet mutatkozik. A program két évig hazai forrásból (285 millió Ft) működött, és legalább 750 lányt értünk el a leghátrányosabb helyzetű településeken. A 2017/18-as tanévtől 2,66 Mrd forint uniós társfinanszírozással zajlik a program kiterjesztése, amelynek keretében 24 hónapos futamidővel 89 nyertes szervezet valósítja meg tevékenységét és legalább 1780 hátrányokkal küzdő fiatal lány fejlesztése történik meg.
Eötvös József Program és a roma felzárkóztatás
Munkaerőpiacra jutni csak megfelelően színvonalas tudással lehet. A roma felzárkóztatás érdekében a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden gyerek – szülessen bárhová is az országunk területén – színvonalas és minőségi oktatást kapjon. A TÁMOP támogatásával 2013-2015 között megvalósult, 4,9 milliárd Ft keretösszegű program a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb arányban nevelő köznevelési intézmények fejlesztését célozta meg, annak érdekében, hogy elő tudják segíteni a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét. Elkészült a szociális hátrányok hatásainak mérséklésére képes intézményfejlesztési program és módszertani segédlet a ráépülő képzésekkel együtt, melynek alapján 139 intézmény komplex fejlesztése kezdődhetett meg. A program tartalomfüggetlen, tekintettel van a köznevelési intézmények sokszínűségére. A cél az, hogy az intézmények a fejlesztés lezártát követően önállóan tudjanak tovább haladni a tanulási folyamatban, képesek legyenek felmérni a helyzet, a szükségleteket, és ennek megfelelően önállóan tudják kitűzni az előrelépéshez szükséges fejlesztési célokat és azokat meg is tudják valósítani. Az Eötvös József Program ehhez nyújt módszertant, eszközt, képzést, mentori és szupervizori segítséget. A kipróbálást követően az intézmények részéről nagyon pozitív visszajelzések érkeztek. A területi képzéseken 3400 pedagógus vett részt. Mindemellett a projekt szakmai támogatást nyújtott a Tanoda programok megvalósításához.
A program 2016-tól a 4.39 Mrd Ft keretösszegű Esélyteremtés a köznevelésben projekt keretében folytatódik. A folytatás célja a rendelkezésre álló módszertan minél szélesebb körben történő terjesztése. Keretei között 150 köznevelési intézmény fejlesztése valósul meg. A már bevont intézményekben folytatódik a korábban megkezdett fejlesztési munka, emellett pedig új intézmények bevonása is megvalósul. A roma felzárkótatás érdekében létrehozott Esélyteremtés program elősegíti a Tanoda, a Második esély programok valamint a Roma lányok korai iskolaelhagyásának megakadályozása (Bari shej) projektek szakmai támogatását is.
„Út a diplomához” – Roma hallgatók támogatása a felsőoktatásban
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, ezen belül is kiemelten a roma/cigány hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása érdekében az Útravaló ösztöndíj részeként működő Út a diplomához alprogram segíti a hallgatókat. A szintén a roma felzárkóztatást célzó alprogramra azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók nyújthatnak be pályázatot, akik nappali, esti vagy levelező munkarendű, Magyarország területén működő felsőoktatási intézményben alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben a támogatási időszakra vonatkozóan aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, vagy a pályázat kiírásának évében jelentkezésüket ilyen képzésre adták be, és az adott szintű végzettséggel még nem rendelkeznek. A felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók is pályázhatnak erre a támogatási formára. Új elem a 2017-18-as tanévtől, hogy pályázatot nyújthat be az a hallgató is, aki a pályázat benyújtásakor már a 25. életévét betöltötte, a felsőoktatási intézményben való, adott szakon történő, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő keretén belül hallgatói jogviszonya megszűnéséig, de legkésőbb a 30. életévének betöltéséig. Ez utóbbi hallgatói kör esetében biztosítható, hogy aki a felsőoktatási tanulmányait esetlegesen családi, vagy szociális körülményei okán megszakítani, szüneteltetni kénytelen, illetve a felsőoktatási tanulmányait nem 18 évesen kezdi, a 25 életéve betöltése ne legyen akadálya a diplomája megszerzésének. (Sok esetben éppen az utolsó év/félév alatt esne el ennek hiányában a támogatási lehetőségtől.)
Az adatok alapján látható, hogy a roma hallgatók szinte minden képzési területen megjelennek: természettudományi, tanári, műszaki, orvosi- és egészségtudományi, sporttudományi.
A hallgatók minden tanévben ösztöndíjra vagy önköltség támogatásra pályázhatnak. A 2018-19-es tanévben az ösztöndíj összege 135 000 Ft, az önköltség támogatás összege a tandíj 95%-ka, maximum 400 000 Ft.
Második Esély programok a roma felzárkóztatás segítésére
A programok célja a középfokú végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli fiatalok középfokú tanulmányokba való visszavezetése, érettségi bizonyítvány vagy szakképesítés megszerzésének érdekében. A második esély programok erősen személyközpontú, rugalmas tanulási útvonalakat biztosító komplex és alternatív pedagógiai hatásrendszerükkel, egyéni tanulási utak biztosításával képesek megszólítani azokat a fiatalokat, akik a hagyományos iskolarendszerbe nem tudtak beilleszkedni vagy akik számára a hagyományos oktatási forma kudarcot hozott és eredménytelenséghez vezetett. 2013 és 2015 között uniós pályázat (TÁMOP 3.3.9.) keretében 28 második esély projekt valósult meg 2271 tanuló részvételével. A résztvevők közül 799 fő szerzett végzettséget, képzettséget, vagy folytatta tanulmányait végzettséget adó képzésben. 2017 márciusában a program ismét kiírásra került „Iskolapad újratöltve – Második esély programok támogatása” (EFOP 3.1.9) néven. Jelenleg 16 intézmény valósítja meg a programot.
“Lépj egy fokkal feljebb!” – Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása
A 2016. év végén induló 3,5 Mrd Ft keretösszegű projekt célja, elsősorban a középfokú végzettséget megszerző hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának és arányának növelése, továbbá a felsőoktatásba vezető út megerősítése, mely hozzájárul a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének növeléséhez.
Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézmények támogatása
A 4,2 Mrd Ft keretösszegű EFOP-3.1.3-16 kiemelt konstrukció alapvető célja, a köznevelés rendszerének esélyteremtő és felzárkózást segítő szerepének megerősítése a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában. További cél, hogy a hátrányos helyzetű roma gyermekeket nevelő óvodák feltételrendszerének megerősítése annak érdekében, hogy a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés során az intézmények alkalmasak legyenek a magas színvonalú pedagógiai munkára. A projekt alapelve a közreműködő óvodák szervezeti, erőforrás, pedagógiai, és személyes gyermek, óvodapedagógus szükséglete alapján nyújtott támogatás. A projektbe 570 óvoda és fenntartója került bevonásra, a projekt keretében 1140 fő óvodapedagógus képzése valósul meg.
Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat és Roma Szakkollégiumok a roma felzárkóztatás érdekében
A roma értelmiség támogatása, pályájának egyengetése kiemelkedően fontos nemcsak a roma társadalom felemelkedése, a roma felzárkóztatás és a minél teljesbb körű integráció, de az egész társadalom szempontjából. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) 2011-ben indult el a közös jövőt építő cigány értelmiség képzése érdekében. 2011-ben 5 db nagyvárosban indult el a program, 2016-ra már 9 nagyvárosban, köztük Debrecenben és Budapesten két helyszínen is működik már roma szakkollégium. 2011-ben 116 fő hallgatóval indult a program, 2016-ra 296 fő hallgató kezdte meg felsőfokú tanulmányait a roma szakkollégiumokban. Jelenleg uniós programból finanszírozzuk a szakmai részt, a működési költségeket pedig hazai támogatásból.
A Roma Szakkollégiumi hallgatók teljesítményalapú ösztöndíjban részesülnek. A szakkollégium tagjainak nyújtott ösztöndíj nem lehet szociális alapú, odaítélését minden esetben mérhető szakmai-kutatási teljesítményhez kell kötni. A támogatás az egyén felelősségvállalására épít, elvárás, hogy a szakkollégista a saját fejlődése, egyetemi és szakkollégiumi előmenetele érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést. A hallgatóknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük, hogy megkaphassák a maximális összeget, emellett közösségi, önkéntes és kutatási programokban is részt kell venniük. Az elvárások teljesítéséhez minden segítséget megkapnak: mentori, tutori és a szakkollégiumok vezetőinek támogatását is. Emellett lehetőségük van nyelvtanulásra, külföldi utakra, szakmai konferenciákon, közösség építő táborokban való részvételre. 2011-ben 8 egyetemi városban 9 Roma Szakkollégium kezdte meg működését, melyből 6 egyházi és 3 nem egyházi (felsőoktatási intézmény) által fenntartott. A 9 szakkollégium együttesen a 2014/2015-ös tanév elejétől 235 hallgatót vont be. A 2015-ös tanévtől újabb két szakkollégiummal bővült a hálózat, így a 2016-ban megjelent uniós társfinanszírozású program 1,5 milliárd forinttal már 11 Roma Szakkollégium támogatására biztosít lehetőséget.
Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása
A 2013 és 2015 között megvalósuló programok célja kifejezetten olyan iskolák kapcsolatfelvételét programkínálatának bővítését támogatta, amelyek hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulókat nevelnek, oktatnak. Számos együttműködési lehetőség adódott már az iskolák számára a roma felzárkóztatás érdekében, azonban célzottan a különböző helyzetű iskolák közti kapcsolatok kialakítására irányuló kezdeményezés még nem valósult meg. A program lehetőséget teremtett a tanulók és pedagógusaik számára arra, hogy a sajátjukétól eltérő életminőségű, helyzetű társakkal kerüljenek együttműködő kapcsolatba. A cél a résztvevő tanulók kompetenciáinak – köztük szociális kompetenciáinak – fejlődése volt, amely hozzájárulhat a tanulmányi eredményeik és iskolai eredményességük javulásához. A közös interakciók során csökken a tanulók előítéletessége. Összesen 204 köznevelési intézmény vett részt a programban 8 300 tanulóval, amelyből 3 300 hátrányos helyzetű. A folytatást az EFOP-3.1.8-17-2017 Együtt testvérként – iskolaközi szemléletformáló program biztosítja, melynek célja iskolák kapcsolatfelvételének, programkínálatának bővítése, ahol hátrányos helyzetű tanulókat nevelnek, oktatnak, így hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének növeléséhez, valamint javítja a minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférést.
Szimfónia zenei integrációs program
A szintén a roma felzárkóztatás segítése érdekében indíott program azt célozza, hogy a zenére, mint közös nyelvre, a hangszeres zenélés együttes élményére építve csökkenjen a hátrányos helyzetű, főleg roma gyerekek iskolai lemorzsolódása, növekedjenek iskolai és közösségi sikereik, hogy ezáltal is könnyebbé váljék a társadalomba történő beilleszkedésük. A program mintegy 700 gyermeket ért el országos szinten, közülük 450 gyermek rendszeresen, legalább hat hónapon keresztül vett részt a foglalkozásokon. 66%-uk hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A 300 millió forintos támogatási összegű program megvalósítói a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Symphonia Kft.
Foglalkoztatás
Közfoglalkoztatás és a roma felzárkóztatás
Ma már nem kétséges, hogy a közfoglalkoztatási programok nagymértékben hozzájárultak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük romák pozitív megítéléséhez. A „segély helyett munkát” elvének bevezetése és érvényesítése helyesnek bizonyult a roma felzárkóztatás szempontjából is. A vidéki társadalom a közfoglalkoztatási programok révén érzékelheti, hogy a roma népesség munkavállalási hajlandósága töretlen.
A 2011-ben elindított közfoglalkoztatási programok évente több százezer embernek biztosítanak munkalehetőséget, megélhetést és képzést – egyúttal új lendületet adva a közösségi cselekvésnek, a helyi közösségek megerősödésének.
A segélyezési formák helyett a minimálbér elérése, ezáltal a tisztes a megélhetés, minden aktív korú munkavállaló számára köztes célkitűzéssé vált. Ez a roma felzárkóztatás szempontjából is kulcsfontosságú. A közfoglalkoztatás fontos felzárkózást segítő eszköz, de önmagában nem cél. A végső cél a közfoglalkoztatáson keresztül az elsődleges munkaerőpiacra való minél nagyobb számú belépés. Mindamellett a közfoglalkoztatás a romák számára további szolgáltatásokat tett elérhetővé, például képzésben való részvétel, egészségügyi szűrés, más, az életvitelt segítő készségek elsajátítása (együttgondolkodás, együttműködés). A közfoglalkoztatási programok (pl. Startmunka program) eredményei azt mutatják, hogy a programok hozzájárultak az elmaradott térségekben a foglalkoztatás növeléséhez, és az értékteremtés révén gyarapították a helyiek javait. A kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közötti keretmegállapodásban rögzített 100 ezer munkahely biztosításában döntő szerepe van a Startmunka programoknak, melyekben 2011-2014 között a roma résztvevők száma 72 ezer, 55 ezer, 77 ezer és 67 ezer volt. 2015. január és november hónap közötti időszakban a közfoglalkoztatási programokba bevont roma nemzetiségűek becsült aránya az összes érintett személy számának (340 800) 20%-a, azaz 68 200 fő. 2017-ben a közfoglalkoztatási programok valamelyikében 194 008 fő vett részt – legalább egy napig.
Nő az esély program
A roma nők Magyarország és ezzel együtt Európa erőtartalékai, akik a családjukért végzett odaadó munkát az országuk javára tudják fordítani, munkaerőpiaci tényezőként tudnak fellépni, ha ehhez megfelelő lehetőséget és bizalmat kapnak.
Magyarországon a 2011-es népszámlálás adatai szerint a roma nők iskolai hátrányai még mindig számottevőek a roma férfiakéhoz képest. Körükben például jóval magasabb (27%) az általános iskolát sem végzettek aránya, mint a férfiak körében (19%), és kevesebben jutnak el az érettségit nem adó középfokú oktatási intézményekbe is (a nők 10%-a, a férfiak 17%- a tanult ilyen intézményekben). Az érettségit adó és felsőfokú oktatási intézményekben kiegyenlítettnek mondható a roma nők és férfiak részvétele. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 15 évnél idősebb nők munkaerőpiaci helyzete rosszabb képet mutatott mint a 15 évnél idősebb férfiak amúgy is igen rossz foglalkoztatási mutatója:a nők 12%-a, a férfiak 21%-a volt foglalkoztatott 2011-ben. Ugyanakkor a foglalkoztatottsági adatokban erőteljes javulást lehet érzékelni.
2013-ban a 15-64 éves roma nők 17,9%-a (roma férfiak: 33,4%) volt foglalkoztatott a KSH szerint, míg 2017-ben már a roma nők 35,9%-a (roma férfiak: 54,6%). Tehát 4 év leforgása alatt a roma nők esetében több mint kétszeresére nőtt a foglalkoztatottság, s a roma nők relatív foglalkoztatottsági helyzete is javult, hiszen a javulás arányaiban meghaladta a roma férfiakét.
A Nő az esély programon belül a roma nők képzését, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerben való foglalkoztatását valósítottuk meg. A program keretében végrehajtott képzések eredményeképpen több mint 1107 roma asszony szerzett szakképesítést valamely területen: óvodai dajka, kisgyermekgondozó-nevelő, gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens. A program eredményeként a képzettek közül 499-en helyezkedtek el szociális és gyermekjóléti intézményben.
A roma felzárkóztatás érdekében indított program folytatásaként a résztvevők foglalkoztatásba ágyazott képzésére helyezzük a hangsúlyt, azaz a foglalkoztatás és a megfelelő képzettség megszerzése párhuzamosan folyik. Így várhatóan 1000 roma nő képzése, valamint 600-800 roma nő 24 hónapos támogatott foglalkoztatása valósul meg, melyet 12 hónapos kötelező továbbfoglalkoztatás követ majd. A program folytatását EFOP források biztosítják.
Szociális földprogram
A minden évben meghirdetett szociális földprogram egyedülálló az európai szociálpolitikában. A szociális földprogram hagyományokkal működő, foglalkoztatottsági szint növeléséhez hozzájáruló, nagy érdeklődésre számot tartó program. Évente mintegy 130-150 település érintett és érdekelt különböző szervezetek útján a megvalósításában.
Aktívan a tudásért
A program az alacsony iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező, 18-55 év közötti személyek számára az általános iskola befejezését támogatja.
A hátrányos helyzetű településeken élők öngondoskodási képességeinek fejlesztése, a leszakadás mértékének csökkentése a társadalmi felzárkózás kulcsfontosságú eleme. Ezek támogatására a program egyéni szükséglethez szabott képzést, írás-olvasás készség fejlesztést, mentálhigiénés fejlesztést, ismeretnyújtást a háztartási és ház körüli munkák elvégzéséhez, felkészítést kertgazdálkodásra és állattenyésztésre, valamint egyéb, önállóan megtermelhető termékek előállítására, illetve életviteli és életmód tanácsadást biztosított a bevontak számára. A programmal elért személyek száma több mint 16 ezer. A programba bevontak 47%-a roma volt.
Lakhatás támogatása a roma felzárkóztatás érdekében
Komplex telepprogram
A szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű csoportok komplex programokkal való támogatása társadalmi felzárkózásuk és integrációjuk kulcseleme. A korábbi gyakorlattól eltérően a humán szolgáltatásokon van a hangsúly. A folyamatos jelenlét, amely a program alapja, az elért eredmények fenntarthatóságát fogja eredményezni. Újdonság, hogy a pályázat nagyon sok tevékenység megvalósítását tette lehetővé, hogy minden önkormányzat a helyi sajátosságainak leginkább megfelelő, leghatékonyabb segítő tevékenységeket választhassa ki, és valósíthassa meg. A képzések, a közösségi programok, a gyermekeknek szervezhető foglalkozások, a munkába állást segítő tevékenységek vagy az otthonmaradó gyermek, öreg, beteg családtag felügyeletének megszervezése, mind-mind új elemek. A korábbi programok tapasztalataiból kiindulva szintén új elem, hogy a fő pályázónak az önkormányzatnak kellett lennie, hiszen így már a pályázatírás szakaszában elköteleződik a projekt mellett, és felelősséget vállal annak sikeres megvalósítására.
A jelenlegi konstrukció továbbra is lehetőséget ad arra, hogy civil szervezetek is konzorciumi partnerek lehessenek, emiatt a lehető legszélesebb körű összefogással, partnerséggel és szakértelemmel valósulhattak meg a programok.
Lakhatási beruházások támogatása a roma felzárkóztatásért
A deszegregációs folyamatok elindításának, megerősítésének fontos eleme új szociális bérlakások kialakítása és a lakhatási mobilizáció támogatása. A program keretében szociális bérlakások létrehozása és felújítása olyan helyszíneken valósult meg, amelyek integrált környezetben találhatóak, vagy ahol biztosítható a szegregált lakókörnyezet kapcsolódása a befogadó település integrált lakókörnyezetéhez. 8 településen 112 lakásban történt felújítás, építés (39 új építésű és 73 felújított). Közel 125 család mintegy 500 tagjának a lakhatási körülményei javultak.
Magyarország Kormánya Partnerségben vállalta, hogy 2020-ig minden 7. telepet eléri, amely számszerűsítve minimum 110 településen legalább 120 telep bevonását jelenti, ahol mindösszesen minimum 7000 fő kerül a projektek keretében megszólításra.
Kultúra és a roma felzárkóztatás
Minden évben megjelenik a Roma kultúrát támogató pályázat, mert a roma felzárkóztatás érdekében a roma kultúra felelevenítése, a cigány nyelv ápolása és fejlesztése, a hagyományok megőrzése és átadása a fiatalabb korosztálynak mind azt a társadalmi folyamatot segíti elő, melyben az egészséges roma identitás kialakulhat, és létrejöhet egy, a roma társadalom megismerését és befogadását támogató folyamat, szemlélet. 2012-16 között összesen 770 pályázat támogatásával valósultak meg kulturális programok, körülbelül 30%-os arányban civil szervezetek, és több mint 60%-os arányban Roma Nemzetiségi Önkormányzatok bevonásával.
A nyelvhasználat elősegítése továbbra is fontos feladat, melyhez a nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak és a kulturális intézmények tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak. Az új, 1 Mrd forint tervezett keretösszegű pályázat célja, hogy létrejöjjenek rendszeresen és fenntarthatóan működő kulturális műhelyek, melyek helyszínéül szolgálnak a roma kultúra megismerésének, továbbadásának. A pályázat átfogó célja a nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése és az eltérő identitással rendelkező társadalmi csoportok együttműködése érdekében programok, események, kulturális termékek előállításának támogatása.
Nemzetiségi-Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ
A Nemzetiségi-Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ (NeRok) kialakítására szóló TIOP-1.2.6 konstrukció célja az volt, hogy létrejöjjön egy nemzetiségi, roma kulturális központ és hálózat a nemzetiségek saját nemzetiségi léte megélésének komplex szolgálatára. A projekt eredményeként 4 helyszínen (pécsi Gandhi Gimnázium, Alsószentmárton, Komló, Nagynyárád) valósultak meg olyan alkotóközpontok, amelyek teret, felszerelést nyújtanak oktatásra, képzésre, kulturális programokhoz módszertani támogatási háttérrel. A NEROK- intézményhálózat lehetőségeit egy mobil, „hordozható”, guruló színpad (Kultúrkaraván) beállításával bővítette a kulturális programok professzionális megjelenítésére, a kultúraközvetítés infrastrukturális feltételeinek biztosítására, hogy olyan hátrányos helyzetű régiókba is eljuthassanak a kulturális programok, események, amelyek eddig elszigeteltségük és az anyagi források hiánya miatt nem férhettek hozzá ezekhez.
Az EFOP-1.3.4 „Közös értékeink – sokszínű társadalom” című konstrukció az előzményprojekt keretében létrehozott NeRok tevékenységi körének kiszélesítését célozza.. A projektgazda képzésekkel, programokkal segíti a már működő intézményhálózatának tagjait tevékenységük, céljaik sikeres elérése érdekében. A program további célja, hogy a kulturális, oktatási sokszínűség előmozdításán túl működő kapcsolatok épülhessenek ki az e területeken tevékenykedő szervezetek és a központ között.
Területi hátrányok mérséklése
Olyan komplex szemléletű programok indultak, amelyek a leghátrányosabb helyzetű, többszörös gazdasági és szociális hátránnyal érintett településeket vettek célba. Ezek a programok a gyermek- és ifjúságvédelem, helyi közösségépítés, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása és képzése, valamint közszolgáltatásban dolgozó szakemberek képzése terén nyújtottak segítséget. 2010-14 között 25 program zajlott a négy leghátrányosabb helyzetű régió kijelölt akcióterületeinek 299 településén a mélyszegénységben élők közösségi felzárkózása érdekében, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi kiterjedésének mérséklésére a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztésével és egyes közszolgáltatások helyi szükségletekhez igazításával, továbbá az érintett települési kör lakosságának bevonásával. A programok a 2014-2020 programozási időszakban is folytatódnak.
A leszakadási lejtő elején álló települések felzárkózása érdekében 2013-ban kísérleti programot hirdettünk azzal a céllal, hogy a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatok megfordítására fejlesztési terv készüljön, és a cselekvési terv részeként megmozdítsuk a szükséges közösségi, társadalmi kapacitásokat. A modellprogram a helyi közösség kreativitására, szellemi és társadalmi kapacitására épít, innovatív megközelítéssel. 2014-ben 6 településen indult el a program.
Az EFOP-1.5.1-17 „Végtelen lehetőség – Kísérleti program a leginkább elmaradott járások területi felzárkózása érdekében” című felhívás 2017. április 28-án megjelent. Célja a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező 5 járás területén modellprogram indítása. A modellprogramok az érintett legelmaradottabb térségek további leszakadásának fékezésére, a leszakadás megállítására, továbbá a helyi közösség fejlesztése révén és a közösségi gondolkozás előmozdításával a térségen belüli nagy fejlettségbeli különbségek csökkentésére irányulnak. Ezen kívül cél még a lakosság életesélyeit, életminőségét, szolgáltatásokhoz való hozzáférését, hátránykezelését, mobilizációját, közösségi kapacitásainak aktivizálódását szolgáló beavatkozások működtetése; valamint a kapacitáshiányos és alulmotivált szolgáltatások támogatása, fejlesztése, valamint a szolgáltatások összekapcsolásában rejlő lehetőségek kiaknázása. A konstrukció lehetőséget ad a közösségi tér (Jelenlét-pont) kialakításához és működtetéséhez nélkülözhetetlen eszközbeszerzésre is.
Ez is érdekelhet:
A Snétberger Központ: a zenei tehetségek fejlődésének műhelye
Laptopokat kaptak gyermekek a Számítógép Álom program jóvoltából!