Aki kereste már a közszöv kifejezést, valószínűleg két ismeretlen szervezet között tévedt el. Az egyik közétkeztetéssel foglalkozik, a másik a közigazgatásban dolgozók szakmai érdekeivel. Ez a cikk a másodikról szól: a Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetségéről, rövid nevén KÖZSZÖV-ről.
Mi az a KÖZSZÖV?
A KÖZSZÖV egyesületi formában működő országos szakmai szervezet. Tagjai nem magánszemélyek, hanem más szakmai szervezetek. Ezt a jogi formát szövetségnek hívják, és az alapszabály szerint a szövetség “országos szakmai képviseleti szerv”. Ez nem szakszervezet. Tagjai szakmai egyesületek, amelyek a közigazgatásban dolgozók hivatásáért és szakmai érdekeiért lépnek fel, és a KÖZSZÖV ezt az érdekérvényesítést hangolja össze.
Az alapító három szervezet:
- a Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ),
- a Magyar Közigazgatási Kar (a későbbi forrásokban Magyar Közigazgatási Társaság néven is szerepel),
- a Városi Jegyzők Egyesülete.
A jegyző az önkormányzati hivatal vezetője. Ő felel azért, hogy a településen a döntések a törvényekhez igazodjanak, és ő irányítja azt a hivatalt, ahová az emberek az anyakönyvi kivonattól az építési engedélyig szinte mindenért mennek. A szövetség gyökerei tehát a helyi közigazgatásban vannak, bár az alapszabály célja ennél tágabb: a köztisztviselők egészének szakmai képviselete.
Hogyan jött létre?
A szövetség története papírokon követhető jól. 2001. február 23-án az alapító szervezetek szándéknyilatkozatot írtak alá egy egységes szakmai érdekképviselet szükségességéről. Ugyanez év szeptember 7-én Szerencsen közös állásfoglalást fogadtak el a szervezet felállításáról. A végleges megállapodás 2002. szeptember 13-án, Siófokon született. Az alapszabály-tervezetet a felek 2002 végéig vállalták elfogadni, a székhely pedig a Magyar Közigazgatási Kar budapesti címe lett.
Az alapszabály érdekes részlete, hogy a szövetség célként tűzte ki a köztisztviselők köztestületének törvényi létrehozását. A köztestület olyan szakmai önszerveződés, mint az ügyvédi vagy az orvosi kamara: törvény hozza létre, és a szakma saját ügyeiben dönthet. Hasonló szerepű testület később valóban létrejött. A Magyar Kormánytisztviselői Kart egy parlamenti törvényjavaslat indoklása hivatásrendi köztestületként említi. A KÖZSZÖV ettől függetlenül működik tovább.
A név is változott. Alapításkor Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége volt. 2012-re, amikor a közszolgálati tisztviselőkről szóló új törvény (a Kttv., a 2011. évi CXCIX. törvény) hatályba lépett, a szövetség már a mai nevét használta.
Mire való, és miért volt rá szükség?
A hivatalnok helyzete sajátos: munkáját törvények szabják meg, a törvényeket viszont a politika alkotja. Aki a végrehajtás oldalán áll, annak ritkán van módja szólni a szabályokról, pedig ő látja először, hol nem működnek. A KÖZSZÖV alapszabálya szerint a szövetség többek között:
- összehangolja tagjai érdekérvényesítését,
- részt vesz a jogszabályok előkészítésében és véleményezésében,
- közös állásfoglalásokat alakít ki, és önálló jogalkotási kezdeményezéseket tehet,
- közreműködik a tisztviselők továbbképzésében,
- részt vesz a köztisztviselői etikai kódex kidolgozásában,
- nemzetközi kapcsolatokat épít.
Az utóbbira korai példa, hogy 2003 májusában megfigyelő státuszú tagsági szerződést kötött az UDITE-vel, egy európai tisztviselői szervezettel.
Konferenciák: ahol a közigazgatás találkozik önmagával
A szövetség legismertebb rendezvénye az Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia, amelyet minden ősszel tartanak, többnyire Siófokon. Sorszámai alapján a 2004-es a tizenkettedik volt, a 2025-ös pedig a harminckettedik, így a sorozat 1993-ban indulhatott, jóval a KÖZSZÖV megalakulása előtt. A legkorábbi program, amelyen a szövetséget szervezőként találtam, 2004-es.
A névsorok mutatják, mekkora súlya van a rendezvénynek. A 2004-es konferencia fővédnöke a miniszterelnök volt, ahogy 2006-ban és 2008-ban is, 2012-ben pedig a belügyminiszter vállalt védnökséget. A 2022-es programban államtitkár beszélt az önkormányzatiság jövőjéről, alkotmánybíró pedig a huszadik század fordulójának közigazgatásáról. A témák a helyi közigazgatás hétköznapi dolgai: a választási eljárás új szabályai, a területi közigazgatás átalakítása, a közbeszerzés, a hivatásetikai szabályzat.
A konferenciák végén a résztvevők állásfoglalást fogadnak el. Ez a szövetség legközvetlenebb eszköze, hogy a szakma véleményét a döntéshozók elé vigye.
Állásfoglalások és kiadványok
A szövetség honlapján a konferenciák állásfoglalásai külön gyűjteményben olvashatók. Az egyik legrégebbi 2004. december 16-i, és a köztisztviselők politikai semlegességéről szól. Szerinte az állami és önkormányzati tisztviselők az Alkotmány és a törvények alapján, az eskühöz méltóan, politikai oldaltól függetlenül végzik a munkájukat. Egy másik, a 2004-es konferencia állásfoglalása a kormány közigazgatási reformtörekvéseit támogatja, és a személyi állomány szabályozásának megújítását sürgeti.
A szövetség szakfolyóiratot is gondozott. Az Új Magyar Közigazgatás tartalomjegyzékei és egyes cikkei 2008-tól 2019-ig elérhetők a honlapon. Szerzői között önkormányzati szakemberek és jogászok is voltak, például Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A szerkesztőbizottság tagjai között szerepelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Kúria elnöke és az alapvető jogok biztosa is. Külön említést érdemel a Jegyző és Közigazgatás című lap, amelyet az ORAC Kiadó jelentet meg, és a Jegyzők Országos Szövetségének hivatalos lapja. Ez tehát a tagszervezet kiadványa, nem közvetlenül a KÖZSZÖV-é.
A szövetség nevét közszolgálati szakkönyvek impresszumában is megtalálni. A Wolters Kluwer egyik közigazgatási kiadványát például a KÖZSZÖV szakmai partnerként támogatta.
A médiában: csendes szereplő
A KÖZSZÖV nem azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyek rendszeresen szalagcímekbe kerülnek. Neve leginkább konferenciaprogramokban, szakfolyóiratok szerkesztőségi oldalain és a közigazgatási szakirodalomban bukkan fel. Az országos hírportálokon ritkán, a szakmai felületeken gyakrabban találkozni vele. Ez nem meglepő: olyan közösség szövetsége, amelynek tagjai a nyilvánosság előtt inkább szabályokat alkalmaznak, mint véleményt mondanak.
Mi nem a KÖZSZÖV?
A név könnyen összetéveszthető más szervezetekével.
- A kozszov.hu címen működő KÖZSZÖV-KÖSZ a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, amely 2000-ben alakult Békéscsabán. Semmi köze a közigazgatáshoz.
- A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége valódi szakszervezeti szövetség, amely például a 2018-as létszámcsökkentési bejelentésre érdekegyeztetést követelt. A KÖZSZÖV tagjai nem szakszervezetek.
- A Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Közigazgatási Kar nem ugyanaz a két szervezet. Az előbbi törvény alapján működő hivatásrendi köztestület, az utóbbi a KÖZSZÖV egyik alapító szakmai egyesülete.
Miért érdemes mégis ismerni?
Aki a magyar államról akar többet tudni, annak érdemes megnézni azokat a szervezeteket is, amelyek a kormányzás és a polgárok között állnak. A közszöv nem hoz törvényt, és nem ítél el senkit, de ott ül azoknál az asztaloknál, ahol a törvények végrehajtásáról beszélnek. Ennek a hatásnak mérése nehéz, de a szakmai konferenciák névsora azt mutatja, hogy a döntéshozók számára nem láthatatlan.
