Magyarország világszinten is kiemelkedő képzési kultúrával és eredményekkel büszkélkedhet a mentőkutyás szolgálatok területén. Legyen szó romok alatti keresésről, eltűnt személyek felkutatásáról az erdőben vagy vízi mentésről, a magyar mentőkutyák és vezetőik a legnehezebb körülmények között, gyakran saját épségüket kockáztatva sietnek a bajbajutottak segítségére.
A profizmus záloga: Hazai mentőszervezetek
A magyarországi mentőkutyás élet egyik legfontosabb jellemzője a magas fokú szervezettség és az önkéntesség ereje. Számos alapítvány és egyesület végez professzionális munkát, szoros együttműködésben a katasztrófavédelemmel.
Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat (PMKMSZ)
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat az ország egyik legaktívabb és legmodernebb felszereléssel rendelkező civil szervezete. Kutyás egységeik az év minden napján 24 órás készenlétben állnak. Kutyáik speciális képzést kapnak, amely lehetővé teszi számukra a romok közötti keresést (például gázrobbanások vagy földrengések után), valamint a nagy kiterjedésű erdős területek átvizsgálását. A szolgálat kutyái nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi bevetéseken is bizonyítottak már, szakértelmüket pedig folyamatos képzésekkel és vizsgákkal tartják szinten.
Baptista Szeretetszolgálat HUBA Rescue24
A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata, a HUBA Rescue24 világszerte ismert név a katasztrófavédelemben. Mentőkutyás egységük szerves részét képezi annak a gyorsreagálású csapatnak, amely órákon belül képes elindulni a világ bármely pontjára, ahol földrengés vagy egyéb katasztrófa történik. Emlékezetes munkát végeztek többek között a törökországi és nepáli földrengések helyszínén is, ahol a kutyák olyan helyekre is bejutottak, ahová az emberi érzékszervek vagy a műszaki eszközök már nem értek el.
Világraszóló sikerek: A Mentőkutya Világbajnokság
A mentőkutyás munka sportértéke és szakmai nívója a Nemzetközi Mentőkutya Szövetség (IRO) által szervezett világbajnokságokon mérhető le leginkább. Magyarország rendszeres résztvevője és gyakori dobogósa ezeknek az eseményeknek.
A világbajnokságokon három fő kategóriában mérik össze tudásukat az egységek:
- Romkutatás: Összedőlt épületek alatti túlélők jelzése.
- Területkutatás: Eltűnt személyek felkutatása nyílt terepen, erdőben.
- Nyomkövetés: Egy konkrét személy szagmintája alapján történő követés.
A magyar sikerek közül kiemelkedik Belényi Bea és Zen, a magyar vizsla párosa, akik többször is világbajnoki címet szereztek romkutatás kategóriában, de a Mancs a Kézben Egyesület és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kutyásai is számos arany-, ezüst- és bronzéremmel gazdagították a magyar kutyás sport hírnevét. Ezek az eredmények nemcsak a dicsőségről szólnak, hanem igazolják, hogy a hazai kiképzési módszerek a világ élvonalába tartoznak.
Hogyan válik valakiből mentőkutya?
Nem minden kutya alkalmas erre a feladatra. A mentőkutyáknak rendkívüli idegrendszerrel, hatalmas munkabírással és kiváló szaglással kell rendelkezniük. A kiképzés általában 2-3 évig tart, amelynek végén a párosnak (kutya és vezetője) szigorú nemzetközi vizsgarendszerben kell bizonyítania alkalmasságát.
A magyar mentőkutyás közösség ereje az összefogásban rejlik. Legyen szó egy eltűnt idős ember kereséséről egy kisközség határában, vagy egy nemzetközi katasztrófaelhárításról, ezek a kutyák és gazdáik önzetlenül, gyakran szabadidejüket és anyagi forrásaikat feláldozva szolgálják az életvédelmet.
Ez a folyamat egy hosszú, türelmet és hatalmas szakértelmet igénylő utazás, amely során a játékos kiskutyából fegyelmezett, életmentő szakember válik. A kiképzés nem csupán tanítás, hanem egy életre szóló szövetség kialakítása ember és állat között.
A mentőkutya képzése már egészen fiatalon, sokszor 8-10 hetes korban elkezdődik. Az első és legfontosabb lépés a megfelelő egyed kiválasztása. A szakemberek olyan kölyköket keresnek, akik rendkívüli „zsákmányszerző ösztönnel” (vagyis imádnak játszani és apportírozni), stabil idegrendszerrel és hatalmas emberközpontúsággal rendelkeznek.
1. Szocializáció és környezeti tréning
A leendő mentőkutyának minden körülmények között magabiztosnak kell maradnia. A kiképzés elején hozzászoktatják őket a legkülönfélébb zajokhoz (szirénák, gépek zaja), instabil felületekhez (törmelék, mozgó pallók, létrák) és idegen emberekhez. Egy mentőkutya nem félhet a sötétben, nem zavarhatja meg a füst vagy a szúrós szagok.
2. A szimatmunka alapjai: A „Személykeresés” játéka
A kutya számára az életmentés egy hatalmas játék. A tanítás során az állat megtanulja, hogy ha megtalálja az elrejtőzött embert (a „személyt”), akkor megkapja a kedvenc játékát vagy jutalomfalatját. Kezdetben a gazdáját keresi meg rövid távon, majd fokozatosan növelik a távolságot és a nehézségi fokot, amíg idegen embereket is magabiztosan fel nem kutat mélyen elásva vagy sűrű bozótosban.
3. A jelzési módok elsajátítása
Nem elég megtalálni az áldozatot, azt közölni is kell a vezetővel. A kutyákat két fő jelzési módra tanítják:
- Vakkantás: A kutya az áldozat mellett marad és folyamatos ugatással hívja a gazdáját.
- Hozás (Bringsel): A kutya a nyakörvén lógó segédeszközt a szájába veszi, visszaszalad a vezetőhöz, majd elvezeti őt a megtalált személyhez.
4. Engedelmesség és ügyesség
A mentőkutyának vakon kell bíznia a vezetőjében. Meg kell tanulnia távolról, irányításra mozogni, megállni vagy éppen átmászni veszélyes akadályokon. Ez a fegyelem elengedhetetlen a bevetési helyszínen, ahol egy rossz mozdulat a kutya vagy a mentőegység épségébe kerülhet.
5. A vizsgarendszer és a bevethetőség
A képzés csúcspontja a nemzetközi IRO (International Rescue Dog Organisation) vizsgarendszer. A párosoknak először alkalmassági, majd „A” és végül „B” szintű vizsgát kell tenniük. Csak a legmagasabb szintű vizsgával és folyamatos szinten tartó tréningekkel rendelkező kutyák vehetnek részt éles bevetéseken. Ez a folyamat általában 2-3 évet vesz igénybe, és a kutya aktív pályafutása alatt is napi szintű gyakorlást igényel.
Magyarországon a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat bázisain rendszeresen zajlanak ilyen emelt szintű képzések, ahol a kutyák és vezetőik a legmodernebb metodikák szerint készülnek fel arra a pillanatra, amikor egy élet múlhat a munkájukon.
A mentőmunka négylábú specialistái: A legalkalmasabb fajták
Mielőtt belevágunk, fontos azonban megjegyezni, hogy bár a fajta ad egy genetikai alapot, a mentőmunkában az egyéni temperamentum és a munkabírás a döntő.
A mentőkutyázásban nincsenek szigorú fajtakövetelmények, de az évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos típusok kiemelkedően jól teljesítenek a speciális fizikai és mentális terhelés alatt.
- Belga juhászkutya (Malinois): Napjaink „szupersztárja” a munkakutyák között. Rendkívüli intelligencia, hatalmas mozgásigény és szinte kimeríthetetlen munkakedv jellemzi. Gyorsasága és agilitása miatt a romkutatásban és a területkutatásban is verhetetlen, de határozott, tapasztalt vezetőt igényel.
- Német juhászkutya: A klasszikus mentőkutya. Stabil idegrendszere, kiváló szaglása és a gazdája iránti végtelen hűsége miatt évtizedek óta az egyik legmegbízhatóbb társ. Kiegyensúlyozott munkatempója miatt különösen nyomkövetésben és romok között nyújt kiemelkedőt.
- Labrador és Golden Retriever: Bár sokan családi kutyaként ismerik őket, a retrieverek kiváló „orr-munkások”. Hatalmas zsákmányszerző ösztönük (labda- és ételmániájuk) könnyen motiválhatóvá teszi őket. Barátságos természetük miatt katasztrófahelyszíneken a sokkos állapotban lévő túlélők számára is kevésbé fenyegető a jelenlétük.
- Border Collie: A világ legokosabb kutyájaként tartják számon. Rendkívüli irányíthatósága és precizitása miatt a területkutatásban remekel, ahol nagy távolságokat kell önállóan, de a vezetővel folyamatosan együttműködve átvizsgálnia.
- Magyar Vizsla: Büszkeségünk, amely a mentőkutyás világbajnokságokon is rendszeresen bizonyít. Kitűnő szaglása és a gazdájával való szoros kapcsolata alkalmassá teszi a legnehezebb feladatokra is. Könnyű testfelépítése előny a romokon, ahol fontos a magabiztos egyensúlyérzék.
- Óriás Schnauzer és Hovawart: Ezek a fajták szintén gyakoriak a mentőcsapatokban. Robusztus testfelépítésük és kitartásuk alkalmassá teszi őket a hosszú ideig tartó, megterhelő keresésekre.
Nem csak a fajtatisztáké a világ
Érdemes kiemelni, hogy a mentőcsapatokban (például a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnál is) gyakran találkozunk keverék kutyákkal is. Ha egy kutya rendelkezik a megfelelő motiválhatósággal, stabil idegrendszerrel és jó fizikummal, a származási lapja másodlagossá válik az életmentés során.
Ez is érdekelhet:
Fejfájás terhesen: Hogyan enyhíthető és előzhető meg?
Stefka István: A média örökifjú fenegyereke
Laptopokat kaptak gyermekek a Számítógép Álom program jóvoltából!